Macskasimogató

Macskák minden mértékben.

Szibériai


Kiegyensúlyozott, csendes, bátor cica


Története:

A sziámit az 1980-as években a Szovjetunióból vitték Kelet-Németországba, ahol nagyon elterjedt, és szibériai erdei macska néven volt ismert. 1990 után ez a rendkívül természetes macskafajta igen népszerűvé vált Nyugat-Európában. Hogy megkülönböztessék a norvég erdei fajtától, amelyhez igen hasonlít, 1991-ben, amikor hivatalossá vált a standard változata, elhagyták nevéből az erdei szót. Ősei között biztosan megtalálható volt a legendás vörös és vörös-fehér tobolsk macska, mivel az elsőként Kelet-Németországba vitt szibériai macskák pontosan ilyen színűek voltak.

Általános megjelenése:

Erőteljes, közepes méretű macska, erősen izmos testtel, háromszög alakú, arányos fejjel. A fülek a tövüknél szélesek, a hegyük lekerekített, és szőrcsomók találhatók rajtuk. A nagy, átlósan elhelyezkedő szemek csak egy színűek lehetnek, zöldek vagy borostyán színűek. A szibériai macska magas, erőteljes, nem túl hosszú lábakon áll, nagy, kerek mancsokkal, az ujjak között szőrcsomókkal. A farok közepesen hosszú, és vastag, bőséges szőr fedi. A közepesen hosszú felső szőrzet sima, és vastag, az aljszőrzet burjánzó – a mellkason hosszabb, a hátsó lábakon pedig “bricsesz” formát képez.

Jellemzői A szibériai
Bundája: Közepesen hosszú szőrű
Származási országa: Oroszország
Mérete: Közepes
Gondozása: Viszonylag munkaigényes, bundáját rendszeresen kell fésülni és kefélni
Természete: Kiegyensúlyozott, csendes, bátor